A Magyarországgal szemben már évek óta folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és a Magyarországot megillető, de még mindig befagyasztott uniós források ügyében tartottak vitát az Európai Parlamentben. Sokadszor és csak azért utoljára ebben a parlamenti ciklusban, mert már csak egy plenáris ülés lesz és ott már csak egy elmarasztaló állásfoglalásra lehet számítani.
Az Európai Unió Bírósága szerint nem volt indokolt Pjotr Aven és Mihail Fridman szankcionálása.
Ebben az együttállásban nem kíván elindulni. Eredetileg a Párbeszéd listavezetője lett volna.
Az elmúlt ötéves európai parlamenti ciklus valószínűleg legkiélezettebb szavazását tartották Brüsszelben: a képviselők az európai migrációs és menekültügyi paktum elfogadására készültek, azonban a voksolás előtt nem lehetett megjósolni, hogy sikerül-e a szükséges többséget elérni. Végül sikerült.
A modellváltó egyetemek közül 18-nak három hónap múlva lejár az Erasmus és a Horizont programok finanszírozási szerződése. Ha addig nincs megállapodás az Európai Bizottság és a kormány között, elveszhet a lehetőség. Ráadásul a jogállamisági eljárásban befagyasztott 6,3 milliárd euró esetében sincs semmilyen előrelépés, itt Magyarország térfelén pattog a labda.
Az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező pártok szinte mindegyike, 14 politikai erő írta alá a 2024-es választások magatartási kódexét Brüsszelben. Mindez akkor történik, amikor az EP hírnevét alaposan megtépázta például a Katargate, vagy a nemrégiben lebuktatott orosz befolyásolási hálózat, s amikor az EP folyamatosan a választásokba történő külső beavatkozások veszélyeire figyelmeztet.
A legveszélyesebb bűnszövetkezetek fele fő bűnügyi tevékenységként kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.
Öt eljárást már indítottak a Alphabet, az Apple és a Meta ellen.
Az Európai Bizottság az érintettek panasza nyomán vizsgálatot folytat a magyarországi kiskereskedelmi adó miatt. Az osztrák kormány és a SPAR jelezte a brüsszeli testületnek, hogy ez a pluszteher veszteséges működésre kötelezi a kereskedelmi láncokat.
Azt vizsgálja az Európai Bizottság, hogy a magyar állami építési beruházásokról szóló törvény nem sérti-e az EU-jogot. Április végéig várnak válaszokat a kormánytól.
Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelynek célja, hogy az Európai Parlamentben kevesebb munkahelyi konfliktus és zaklatás történjen.
A lemaradott európai térségek felzárkóztatásáról szóló jelentés burkoltan kritizálja azoknak a tagállamoknak a vezetését, ahol a kohéziós források hatása elmaradt az elvállalt és elvárt szinttől.
Várhatóan az EU prioritásait tekintik át a magyar soros elnökség előtt uniós kollégákkal.
Két hónappal az EP-választás előtt egyre pontosabb kép rajzolódik ki az erőviszonyokról. A Europe Elects nevű civil szervezet ebben a hónapban is közzétette az előrejelzését, amelyből az derült ki, hogy az elmúlt hónapok tendenciája felgyorsult: az Európai Néppárt folyamatosan növeli táborát, míg a szélsőjobboldal látványosan visszaszorul. A Fidesz is gyengült.
Vasárnap megsebesült a lábán egy kutyával túrázó középkorú házaspár férfi tagja, aki aztán feleségével együtt egy közeli kunyhóba tudott menekülni a medve elől, ahonnan hívták a rendőrséget.
Nemrég vettek őrizetbe Ausztriában egy volt osztrák titkosszolgát, aki az oroszoknak kémkedhetett.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
A propagandahálózat leleplezésében fél tucat európai hírszerző szolgálat vett részt, pénzeket a magyar mellett német, belga, francia, holland és lengyel politikusok kaptak.
